Festetics Kristóf-év - Történetek az első keszthelyi Festeticsről

A Helikon Kastély 2018-ban Festetics Kristóf halálának 250. évfordulójára emlékezik. Ennek alkalmából egy-egy téma kapcsán bemutatjuk a Festetics család keszthelyi vagyonszerzője életének fontosabb eseményeit.


Október: A jog asztalánál

 

A nemesi családok érvényesülése az újkorban többféle módon történhetett. A 17-18. század fordulóján a törökellenes visszafoglaló háborúk lehetőséget adtak, hogy a résztvevők katonai sikerekkel jussanak magasabbra a társadalmi ranglétrán.

Festetics II. Pál, a keszthelyi ágat alapító Festetics Kristóf édesapja a hadseregben elért sikerekkel (és nem utolsó sorban a szerencsés házasságaival) alapozta meg a család vagyonát és hírnevét. Ám fiait már hivatalnoki pályára szánta, hiszen tudta, hogy milyen forgandó is a hadiszerencse. Ferenc fia sokrétű oktatásban részesült, ám mégis a hadsereget választotta. 1717-ben érte el végzete az első török háborúban. Legkisebb fiai, József és Kristóf számára hasznosnak tartotta a jogi pályát, ezért ösztönözte őket, hogy jogi tanulmányokat folytassanak. Mindketten a nagyszombati jogi karra iratkoztak be.

1. kép: a Nagyszombati Egyetem

 

Az 1635-ben Nagyszombaton Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított egyetemen először két fakultás, a bölcsészeti és a teológiai működött, a jogi képzés 1667-ben, az orvosi 1769-ben indult meg. A jezsuiták oktatási szisztémája egy idő után már nem tudott fejlődni, a 18. században lezajlott oktatási reformok érintették az egyetemet és kijelölték az oktatásban betöltendő szerepét is. Mária Terézia uralkodása idején, 1777-ben Budára költözött Királyi Magyar Tudományegyetem néven, majd 1784-ben II. József Pestre helyezte át az intézményt.

2. kép: A Budára áthelyezett egyetem megnyitása 1777-ben

 

Ezért ismét változott a neve, már Pesti Királyi Tudományegyetemnek nevezték a felsőfokú tanintézetet. Budapest egyesülése után Budapesti Tudományegyetemnek, majd 1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemnek hívták, így emlékezve az egyetem alapítójára. 1950 szeptemberében újabb névváltoztatás történt, a híres fizikus tiszteletére az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevet viseli.

3. kép: Eötvös Loránd

 

A jogi karon végzett oktatás színvonaláról a 18. század elején a korszak neves tudósa, Bél Mátyás a következőképpen vélekedett: „A joggal nem törődnek annyit. Naponta két negyedóránál többet nem nagyon adnak az előadására. Ezért a jogban senki, a filozófiában sok, a teológiában kevés szerez doktori címet, noha megadhatja az egyetem azoknak, akik megérdemlik.” (Bél 1984. 264. oldal).

4. kép: Bél Mátyás

 

Ez lehetett az oka, hogy József és Kristóf a jogi tudását nem az egyetemen, hanem Felsőbüki Nagy István nádori ítélőmestertől tanulta meg. Felsőbüki Nagy István Sopron vármegye egyik legjelentősebb jogtudora volt a 17-18. század fordulóján. „1684-ben már Sopron vármegye jegyzője, 1689-1730 között alispánja volt, ezzel párhuzamosan személynöki (1696), országbírói ítélőmester lett (1703), 1707 előtt nádori ítélőmesteri, majd alnádori hivatalt is betöltött. A kortárs Bél Mátyás Sopron vármegye leírásában Nagy Istvánt »a magyar jogtudomány messze földön híres ismerője«-ként méltatta.” (Dominkovits 2015. 429. oldal) József és Kristóf mellette szerezte meg a gyakorlati jogtudományi jártasságot. Kristóf „az egykorúak szerint legelőször a «pörös dolgok folytatásában mutatott ügyességével» tűnt ki.” (Szabó 1928. 100. oldal). Testvére, József jogi tudását is felhasználta, amikor részt vett az 1712-1715-ös országgyűlésen, ám Ferenc testvéréhez hasonlóan a katonai pályában látta meg a karrier lehetőségét. (Emiatt az apjával meg is romlott egy időre a viszonyuk.) József III. Károly és Mária Terézia idejében jelentős katonai pályát futott be, 1741-ben altábornagyi rangot kapott.

Festetics II. Pál minden hivatalnoki bizodalma így legkisebb fiára, Kristófra szállt. Kristóf híven követte apja kívánalmát, 1717-től Somogy és Sopron vármegye táblabírája lett, majd egy évvel később Somogy vármegye alispánja lett. (Azért, mert birtokai ebben a két vármegyében voltak.) 1722-ben Somogy vármegye őt választotta meg országgyűlési követének. „Fiatal kora [26 éves volt ekkor] dacára több ízben szerepelt az országgyűlésen a nyilvánosság előtt. … Mint a jognak és törvényeknek alapos ismerőjét az a kitüntetés érte, hogy 1722. aug. 8-án az országgyűlés beválasztotta a törvényszékekről szóló szisztémát kidolgozó bizottságba.” (Szabó 1928. 102–103. oldal). A következő országgyűlésen, 1728-ban még jelentősebb szerepet vitt. „Az alsó tábla beválasztotta Festetics Kristófot abba a sok tapintatot és a törvényekben való nagy jártasságot kívánó bizottságba, amely az ország sérelmeit a királyhoz intézett feliratba foglalta. (Szabó 1928. 103. oldal)

Az országos politikában való részvétel mellett a helyi, vármegyei szintű politikában is fontos szerepet vállalt. Kilenc évig volt Somogy vármegye alispánja, munkáját teljes megelégedéssel végezte. 1736-ban a Pozsonyban székelő, a kor központi szakigazgatási szerveként működő Helytartótanácsban megüresedett egy hely, ahová a kancellária csak őt javasolta. III. Károly egyetértett a kancelláriával és Festetics Kristófot tanácsossá nevezte ki.

1740-ben III. Károly lánya, Mária Terézia lett a Habsburg Birodalom uralkodója. Koronázása alkalmából Festetics Kristóf megkapta az aranysarkantyús vitézi címet. Jogi karrierje is tovább emelkedett, 1741. október 28-án a legfelsőbb bíróságként működő Hétszemélyes Tábla tagja lett.

Jogi tudását azonban nemcsak a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használta, hanem a családi gazdasági és jogi ügyletek során is. Testvérei apja halála után megtámadták a végrendeletet, azonban Kristófnak sikerült megoldania ezt a problémát. Festetics Kristóf a keszthelyi ág megalapításával Keszthelyt birtokközponttá emelte. Vagyonát két fiára, III. Pálra és Lajosra hagyta, birtokaiból két hitbizományt alakított ki, amihez szintén szüksége volt jogi felkészültségére.

Kristóf utódai közül többen választották a jogot érvényesülésük eszközeiként. Kristóf fia, III. Pál nemcsak a nagyszombati, hanem a lipcsei jogi egyetemet is elvégezte. Ő lett Mária Terézia egyik legfontosabb tanácsadója magyar ügyekben, köszönhetően jogi-közgazdasági felkészültségének. Kristóf dédunokája, László bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott a Nagyszombati Egyetem jogutódjaként számon tartott Pesti Királyi Tudományegyetemen. László fiai, I. Tasziló és II. György szintén jogot végeztek, ám Tasziló, öccsével ellentétben a katonai pályán látta meg az érvényesülés útját. II. Györgynek jogi tudására is szüksége volt, amikor az Andrássy Gyula vezette kormányban a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be 1867 és 1871 között. II. György fia és unokája – II. Tasziló és III. György – már a híres Oxfordi Egyetemen hallgatójaként sajátította el a jogi ismereteket.

5. kép: az Oxfordi Egyetem címere

 



Források:

Bél 1984. = Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. 1984.

Dominkovits 2015. = Dominkovits Péter: A három Bük története, 1526-1780. In. BÜK 750. Vasi Szemle. 2015. 4. szám.

Kurucz György: A Festeticsek. Egy család változó korszakai. In. Rubicon. 2013/8.

Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. 1928.

 

A képek forrásai:

1. kép: https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/MagyarNemzetTortenete-a-magyar-nemzet-tortenete-9A23/szilagyi-sandor-a-magyar-nemzet-tortenete-21F2/magyarorszag-tortenete-ii-matyastol-iii-ferdinand-halalaig-irta-angyal-david-4BFD/masodik-konyv-bethlen-gabor-kora-4DB4/i-fejezet-pazmany-peter-4DB6/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfTWFneWFyTmVtemV0VG9ydGVuZXRlXzlBMjMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJuYWd5c3pvbWJhdCJ9

 

2. kép: https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/MagyarNemzetTortenete-a-magyar-nemzet-tortenete-9A23/szilagyi-sandor-a-magyar-nemzet-tortenete-21F2/magyarorszag-tortenete-a-szatmari-beketol-a-becsi-congressusig-17111815-5836/masodik-konyv-maria-terezia-uralkodasa-5B89/v-fejezet-egyhazi-iskolai-es-muveltsegi-viszonyok-5CEE/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfTWFneWFyTmVtemV0VG9ydGVuZXRlXzlBMjMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJiXHUwMGU5bCAifQ

 

3. kép: http://konyvkultura.kello.hu/konyvkultura/2015/10/eotvos

 

4. kép: https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/MagyarNemzetTortenete-a-magyar-nemzet-tortenete-9A23/szilagyi-sandor-a-magyar-nemzet-tortenete-21F2/magyarorszag-tortenete-a-szatmari-beketol-a-becsi-congressusig-17111815-5836/masodik-konyv-maria-terezia-uralkodasa-5B89/v-fejezet-egyhazi-iskolai-es-muveltsegi-viszonyok-5CEE/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJNVSI6IFsiTkZPX0tPTllfTWFneWFyTmVtemV0VG9ydGVuZXRlXzlBMjMiXX0sICJxdWVyeSI6ICJiXHUwMGU5bCAifQ

 

5. kép: https://en.wikipedia.org/wiki/University_of_Oxford