Festetics I. György év - a művészetek tükrében

„A méltóságos uraság keszthelyi kastélya”

A 2019-es évben gróf Festetics I. György személyét állítjuk középpontba, aki 200 évvel ezelőtt, 1819. április 2-án halt meg. A Festetics család legkiemelkedőbb tagjára, a kultúra bőkezű mecénására emlékezve minden hónapban felidézzük a kastély műalkotásain keresztül I. György korát.

 

Festetics Kristóf tavaly megismert kastélyának első jelentős átalakítása Festetics I. György nevéhez fűződik. A gróf katonai pályafutását befejezve 1791-ben vonult vissza keszthelyi birtokára, és már a következő évben belefogott nagyapja kastélyának bővítésébe. A felmenői által tervezett, de meg nem valósult átalakításokat neki sikerült véghez vinni, bár csak felerészben, ugyanis a tervrajzokon látható két hátranyúló épületszárny közül csak a déli készült el György idejében.

1. kép: A kastély Keszthely 1858-as kataszteri térképén

A kép forrása:

https://mapire.eu/hu/map/cadastral/?layers=osm%2C3%2C4&bbox=1918150.5335329713%2C5904169.513209706%2C1921344.1681210112%2C5905124.97606327

 

Az 1792-ben elkezdett építkezés az 1790-es évek végére nagyjából befejeződött, a belső munkák azonban 1804-ig eltartottak. A ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található Festetics-levéltár számos, az átalakítással kapcsolatos tervrajzot őriz. A kastély déli szárnyának mai állapota alapján kiviláglik, ezek közül melyik terv valósult meg, azonban sajnálatos, hogy nem ismerjük a szerzőjét. A szóban forgó alaprajz az épület földszintjéről készült, és különböző színekkel jelzi a Kristóf-kori meglévő falakat, valamint az újonnan építendőket.

 

A tervezett épület szimmetrikus lett volna két hátranyúló és derékszögben elforduló szárnnyal. Felismerhető a rajzon a déli szárny több helyisége, mint például a kápolna, vagy a szárny végén a könyvtár alatt elhelyezett márványterem. Egy-két eltéréstől eltekintve a falak megfelelnek a mai állapotnak. Az emeletről sajnos nem maradt fenn tervrajz. Egy 1812-es tervsorozat már az elkészült kastély alaprajzait mutatja, ám ebben az esetben is csak a pinceszint és a földszint látható.

 

A keleti szárnyhoz kapcsolódó épületrész egyemeletes volt, míg az elforduló szárnyrész – a könyvtári szárny – kétemeletes. Az új épületrész kéttraktusos volt, azaz két szobasor húzódott egymás mellett.

2. kép: A kétemeletes könyvtári szárny Festetics I. György névjegykártyájának jobb szélén

3. kép: A kastély régi keleti szárnya és új déli szárnyának kihajló része Ludwig Rohbock metszetén – a két szárny találkozását a később lebontott Szent Márton-templom takarja el (Helikon Kastély könyvtára, metszetgyűjtemény. Jelzet: C 3129)

 

Festetics I. György kastélyának stílusa klasszicizáló késő barokk, amely elsősorban a homlokzatok kiképzésében nyilvánult meg. A könyvtári szárny tömbje volt a leghangsúlyosabb magas nyeregtetőjével, sávozott kialakítású földszintjével, a felső két szintet összefogó, az ablakközökben húzódó pilasztereivel. A homlokzatokat a későbbi átépítések során átalakították, így ma már a déli szárny sem őrzi maradéktalanul György-kori megjelenését.

4–5. kép: A kastély déli szárnya ma

 

Az építkezés iratai számos nevet őriztek meg a mesteremberek közül. Az uradalmi építési iroda vezetője Sebestyén Sámuel mérnök volt. (Ő rajzolta a ma a kastély könyvtárában látható, I. György által építtetett Phoenix-gálya tervét is.) A kőmívesmester Rantz János György volt. Vathner Mátyás stukkátor készítette a stukkókat. Több kőfaragó dolgozott a kastélyon, közöttük a keszthelyi Zitterbarth József, és keszthelyi volt Dobrolán József lakatos, valamint Kerbl János asztalos is, de természetesen külföldi mesteremberek is nagy számban fordultak meg az építkezésen.

 

A kastély helyiségeinek elrendezéséről a korabeli leltárak tájékoztatnak. Ezek szerint „a méltóságos uraság keszthelyi kastélyában” – ahogy az 1807/8-as inventárium fogalmaz – a keleti szárny földszintjén kaptak helyet a személyzet szobái, a déli szárny földszintjét pedig a konyha és a hozzá kapcsolódó helyiségek foglalták el, illetve a kápolna. Az elforduló szárnyban – érdekes módon nem külön melléképületben – az uradalom irányításával összefüggő helyiségek voltak. A régi szárny emeletének közepén – ahogy már Kristóf idejében – a nagyebédlő volt, attól északra színek szerint elnevezett szobákat, délre pedig biliárdszobát, kis ebédlőt és képes szobát említenek a leltárak. Ezek után következtek az új szárnyban a női és férfi lakosztályok, azaz a grófné és a gróf lakóhelyiségei közvetlen személyzetük szobáival együtt.

 

Festetics I. György kastélyának nagyrészt eredeti formában fennmaradt néhány helyiségéről következő bejegyzéseinkben lesz szó.

 



Felhasznált irodalom:

Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Budapest, 1958.

Virágh Zsolt – Németh Nóra: A keszthelyi Festetics-kastély története. In: Virág Zsolt (szerk.): Keszthelyi Festetics-kastély Helikon Kastélymúzeum. Keszthely, 2015.