Festetics I. György-év - A művészetek tükrében

Festetics I. György portréi a kastélyban

A 2019-es évben gróf Festetics I. György személyét állítjuk középpontba, aki 200 évvel ezelőtt, 1819. április 2-án halt meg. A Festetics család legkiemelkedőbb tagjára, a kultúra bőkezű mecénására emlékezve minden hónapban felidézzük a kastély műalkotásain keresztül I. György korát.

Gróf Festetics I. György emlékét – nagyapjához, a 2018-ban ünnepelt Kristófhoz hasonlóan – mind a kastélyépület, mind annak műtárgyai közül számos őrzi. Ő volt az, aki Kristóf kastélyát először kibővíttette azzal, hogy a teljes déli szárnyat felépíttette, benne a híres könyvtárral. Kastélyának berendezését gonddal válogatta ki: vásárlás útján és a kor neves mestereitől rendelt darabok révén is gyarapította a gyűjteményt. (Ezeket az év során a későbbi bejegyzésekben fogjuk bemutatni.) A 2019-es év első bejegyzésében megismerkedünk magával a jeles férfiúval arcvonásain keresztül. Ebben segítséget nyújtanak Festetics I. Györgynek a kastélyban látható portréi.

A kastély enteriőrkiállításán két egymást követő helyiségben, az éppen Festetics I. Györgyről elnevezett György-folyosón és a mellette lévő tölgyfalépcsőházban találkozhatunk egy-egy arcképpel, amelyek a grófot ábrázolják. Az első ismeretlen osztrák festő műve. A pasztellkép bőr alapra készült. Bal félprofilban mutatja modelljét, aki fekete színű magyaros ruhát visel.

1. kép – Ismeretlen osztrák festő: Festetics I. György

 

Nagyon hasonló a tölgyfalépcsőház faburkolatába beépített festmény beállítása is. Hasonló a fekete, szőrmeszegélyes, magyaros kabát is, valamint a paróka. Mindkét képen György kék szemei a távolba néznek. Szemöldöke ívelt, orra hosszú, egyenes. Összezárt szája kissé szigorú arckifejezést kölcsönöz. A fej-, illetve arcformában látható eltérés. A tölgyfalépcsőház portréjának hátterében zöld függöny látszik és bal oldalon egy asztal részlete. A vászonra olajjal festett festménynek ismert az alkotója, aki szignálta is művét: az asztal élén a F. v. Balassa 1821 jelzet olvasható, azaz a kép György halála után két évvel készült.

2. kép – Balassa Ferenc: Festetics I. György

 

A szignó Balassa Ferenc személyére utal. A süketnéma festő 1794-ben vagy 1795-ben született pozsonyi nemesi család gyermekeként. A váci Siketnéma Intézetben kezdi rajzi tanulmányait, majd Bécsben a k.k. Politechnisches Institut, ezt követően pedig a bécsi Képzőművészeti Akadémia tanulója, amelynek irataiban 1822-ig szerepel neve. Az akadémiai évek alatt főként portrékat fest. Ezek sorába illeszkedik Festetics I. György arcképe, amely a festő kutatója, Buzási Enikő szerint „Vinzenz Georg Kininger kompozíciója alapján készült, amelyet Balassa David Weiss metszetéből ismerhetett” (Buzási Enikő: Adatok és művek Balassa Ferenc majdani életrajzához. in: Művészettörténeti Értesítő, 1998 /47. évf./, 3–4. szám, 241., 244. o.). A festő önarcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

3. kép – David Weiss metszete Festetics I. Györgyről Vinzenz Georg Kininger rajza után

A kép forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/Festetics_Gy%C3%B6rgy.jpg

4. kép – Balassa Ferenc önarcképe

A kép forrása: http://npg.hu/images/jcollection/balassa_ferec.jpg

 

A kastélyban, a Festetics I. György által építtetett könyvtárteremben látható egy portrészobor is a grófról. Alkotója Stróbl Alajos, ahogyan azt a jelzet is mutatja: A. Strobel 1883. A fehér márvány mellszobor a festményekhez hasonló arcképet „fest” Györgyről. A művész nyilván felhasználta a korábbi ábrázolásokat, hiszen a mű jóval az ábrázolt halála után készült.

5. kép – Stróbl Alajos: Festetics I. György

 

Stróbl Alajos (1856–1926) 1883-ban még pályája elején volt, bár addigra már elkészült két szobra a budapesti Operaház homlokzatára, illetve az épület bejáratánál Erkel Ferenc és Liszt Ferenc ülőszobra. A századfordulón már az ország egyik legjelentősebb szobrászaként tartották számon. Leghíresebb művei közé tartozik Arany János szobra a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, illetve Szent István király lovasszobra a Halászbástyán.

 

6. kép – Stróbl Alajos Arany Jánost ábrázoló szobra Klösz György felvételén, az 1890-es években

A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.027

 

Festetics I. György szobra elkészülte óta a könyvtárban áll. Egy 1899-ben készült fényképen az egyik pult közepén látható, szemben Széchenyi István szobrával, akinek édesanyja, Festetics Julianna György testvére volt.

7. kép – A Festetics-kastély könyvtárterme 1899-ben Klösz György felvételén

A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.139

 

A második világháború után is a teremben állította ki a szobrot a Helikon Könyvtár. Amikor a pultokat áthelyezték, kialakítva a mai elrendezést, Festetics I. György portréja a belépővel szembe, a terem fókuszpontjába került. Ma a könyvtár egyik ablaka előtt áll.

8. kép – A Festetics-kastély könyvtárterme az 1960-as években