A hónap könyve

Március

„Theresianumi dolgozatok”

A „Festetics I. György-év” kapcsán idén emlékezünk a mecénás gróf halálának 200. évfordulójára.

Folytatva a múlt havi tematikát, most néhány olyan könyvtári dokumentummal (aprónyomtatvánnyal) szeretnénk megismertetni Kedves Olvasóinkat, amelyek az ifjú gróf theresianumi tanulmányait hivatottak szemléltetni.

 

A György életrajzát tanulmányozó forrásokból tudjuk, hogy testvéreivel együtt elsősorban édesanyja, Bossányi Julianna nevelte, akihez mindvégig nagyon szoros és bensőséges kapcsolat fűzte. Édesapja feladatai ellátása végett az év nagy részét az Udvarnál, Bécsben töltötte.

Alapvetően meghatározta a magyar nyelvhez való kapcsolatát az a tény, hogy más főúri családokkal ellentétben nem a latin, vagy német nyelv volt az otthoni érintkezés nyelve, hanem a magyar.

Hitelt érdemlő forrás arra vonatkozólag nincsen, hogy elemi iskoláit, illetve gimnáziumi tanulmányait hol végezte. A család történetét 1928-ban megíró Szabó Dezső sem tud róla.

Felsőbb tanulmányait apja kívánságára 1768 és 1775 között a bécsi Collegium Theresianumban (Teréz Akadémián) végezte. A jezsuiták által 1746-ban alapított intézmény Mária Terézia hathatós anyagi támogatásával a kor „nemes ifjainak” adott lehetőséget arra, hogy megfelelő jogi, államigazgatási, nyelvi, bölcsészeti tanulmányok elvégzése után „ügyes államférfivá cseperedjenek”. Erre minden lehetőség adott volt.

Fraknói Vilmos történész gróf Széchényi Ferencről szóló életrajzi munkájából (Budapest, 1902.) tudjuk, hogy négy magyar növendék: gróf Apponyi Antal, gróf Batthyány Ignác, gróf Széchényi Ferenc és gróf Festetics György, az előrehaladottabb műveltségű országok fiaival érintkezve, azzal az elhatározással tértek vissza hazájukba, hogy „nemzetök műveltségi színvonalának emelésére fogják értékesíteni tehetségöket és vagyonukat…”

György gróf komolyan vette feladatát, jól tanult; valósággal habzsolta a tudományokat. Az iskola falai között megtanult németül, latinul, franciául, olaszul és angolul.

Szorgalmáról végbizonyítványai és nyomtatott tentámenei (vizsgadolgozatai) tanúskodnak.


A legfontosabb tentámene: Materia tentaminis publici quod ex anni hujus scholastici praelectionibus in Collegi Regio Theresiano subibit illustrissimus dominus Georgius Festetics de Tolna anno MDCCLXXIII. – Festetics György nyilvános vitájának anyaga … a Tereziánumban a jelen iskolaév előadásaiból.

Az 1773-ban Bécsben, Trattner János Tamásnál kinyomtatott 35 oldalas füzetke három tantárgyhoz fűződik.

Az első, a Makó Pál által tanított kísérleti fizikából a testek jellemző tulajdonságairól tesz fel kérdéseket latinul, illetve szintén latin nyelvűek a válaszok is.

A második rész a Mitterpacher Lajos által előadott természetföldrajz néhány témáját (földfelszín, szárazföldek, tengerek, állatvilág etc.) boncolgatja német nyelven.

A harmadik rész címe: Kérdések az irodalomtörténet köréből – Quaestiones ex Historia Literaria. A kérdések és válaszok latin nyelven íródtak. A 118 kérdésből néhány a teljesség igénye nélkül: az irodalomtörténet műfajai, az írás keletkezése, a görög irodalom kiválóságai a városállamokban, az irodalom a 18. században… etc.

A kis füzetkék a Festetics család könyvtárában méltó elhelyezést kaptak. Koruk ellenére nagyon jó állapotban vannak, jól olvashatóak.